2011. május 5., csütörtök

Kedves Olvaso, Csaladtagok es Baratok/Baratnok!

Eleg sok ido telt el azota, hogy szerettem volna osszeszedni a gondolataimat es a receptjeimet.
Sajnos egyfolytaban idohianyban szenvedek. Akik ismernek, azok ertik mirol beszelek..... van itt minden..... gyerek, vallalkozas, stb.

Na, de beszeljunk inkabb a gasztronomiarol.

A gyerekkoromban nincsenek emlekeim kifejezett foztekrol.
Nagyon rossz evo, sovany gyerek voltam - es az egyetlen emlekem a nagymama "sarga" huslevese (hazi csirkebol) + a vajon piritott kalacs szeletek. Na, nem mintha nem foztek volna otthon...... csak valahogy nem maradt meg bennem.
Az eletem nagy fordulatot vett, amikor 9 evesen "bekoltoztunk a varosba", es mind az iskola, mind a menza nekem ujdonsag lett.
Soha nem felejtem el a draga "Olga" nenit, aki fegyelmezetten es precizen, es sok szeretettel kisergetett minket a debreceni "Ujvigado" etterembe, ahol a menzank volt...... csodalatos feher abroszos teritett asztal...... finomasagos menu nap mint nap - akkor ismertem meg a vadas szeletet burgonyafankkal, stb. : szoval a Joisten aldja meg az a sefet, aki akkor rank fozott. Valahol O hatarozta meg a tovabbi eletem izvilagat es gasztronomiajat.
A kozepiskola menzaja mar csapnivalo volt, akkor fogytam 8 kilot, es az erettsegire sikeresen osszeszedtem egy jofajta gyomorfekelyt.
Amikor elkezdtem dolgozni, jobbnal jobb menzara kerultem.
Eloszor a Hadsereghez, a sorozo Kozpontba. Na, ott aztan volt kanaan. Szerettem a munkatrsaimat, Bene Istvan alezredest, akinek a titkarnoje voltam.
Aztan elkerultem, es a belvarosban kaptam munkat, egy epitoipari kisszovetkezetben...... iszonyatosan ugyeltem arra, hogy a legjobb etteremben ebedeljek: a volt Szabadsag etteremben fizettem menut, a mai Mecdonalds...... az is nagyon finom volt.

Es eljott az eletembe Roberto.
Olaszorszag.

Uj izek (gyokeresen) uj legkor, uj elet.

Halak, tesztak, zoldsegek.

Sodrodas az elettel, terhesseg - gyerek. Baby etelek..... szoval kifejlodott az izlesem, mindenre nyitott lettem.

Legyen majd ez egy kulon fejezet.
Irok rola, mert van mit.
Halas vagyok anyosomnak, aki megtanitotta velem az alapveto fogasokat, es aposomnak, aki imadta a hajojat, a halat es az eletet.
Halas vagyok a kornyezetemnek, akik nagyon szeretnek, akiktol a mai napig tanulok, es akiket nagyon tisztelek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése